Cím: A Rosie-következmény

Szerző: Graeme Simsion

Kiadó: Libri

Kiadás éve: 2019

Anno a Rosie-projekt az első néhány fejezet után kedvencemmé vált, és bár a második rész nem aratott nálam olyan nagy sikert, elképzelhetetlen volt, hogy ne szerezzem be a sorozat záró részét.

A fülszöveg: Don Tillmanre és Rosie Jarmanre életük legnagyobb kihívása vár. Tízéves fiuknak, Hudsonnek, gondjai vannak az iskolában: társasági helyzetekben suta, és sehogy sem tud beilleszkedni. Don egy emberöltő óta próbálkozik a beilleszkedéssel – ki lenne hát nála alkalmasabb arra, hogy megtanítsa Hudsonnek a nélkülözhetetlen ismereteket?

Mindeközben Donnak számos egyéb zavaró eseménnyel is meg kell birkóznia: a Genetikaórai Bűntettel, Rosie munkahelyi gondjaival, és hogy elidegenedett a legjobb barátjától, Gene-től… Na meg ott van még a világ legjobb bárjának a megnyitása is.

Mulatságos és gondolatébresztő mű, briliáns szereposztással. A Rosie-következmény az imádott nemzetközi bestseller, a Don Tillman trilógia diadalmas záródarabja.

Hogy diadalmas-e? Nem mondanám. Számomra nem volt annyira kiemelkedő, mint az első könyv.

Hogy tökéletes és méltó lezárás-e? Naná!

A sorozat azért lopta be magát a szívembe, mert először olvastam az autizmusról nem drámai köntösben. Elbűvölt a humora és a könnyedsége. Úgy érzem, a Rosie-update és a Rosie-következmény esetében ez a bájos könnyedség kezdett alábbhagyni.

Ettől függetlenül nem mondhatom, hogy csalódás ért, és a sorozatot továbbra is a kedvenceim közt tartom számon. A karakterek hozták a megszokott, szerethető formájukat, és Don és Rosie párosa mellett Hudson volt talán a legkiemelkedőbb. Sőt időnként a szülei „szürke” karaktereknek tűntek hozzá képest. Kiemelném, hogy a könyvekben megjelenített gyerekszereplők sok esetben irritálóak számomra, azonban a fiúval kapcsolatban ezúttal nem éreztem ilyesmit. Kezdetben kicsit tartottam tőle, hogy zavaróan nagy lesz az apa-fiú hasonlóság, ám szerencsére mindketten megőrizték egyediségüket.

A szereplők tekintetében számomra néhol nehézséget jelentett a második rész szereplőinek beazonosítása, mivel már régen olvastam. Örültem volna néhány szereplő kilétét gyorsan meghatározó egys-két mondatnak.

A cselekmény szintén hozta a megszokott vicces és a maga módján izgalmas formáját. Tetszett, hogy ennél a sorozatnál sosem tudtam előre kiszámítani, mi fog majd történni, hogy fog majd végződni a történet, és ezt a kiszámíthatatlanságot itt is megkaptam. Emellett mint mindig, most is kellően gondolatébresztő volt.

Számos komoly témát vetett fel: foglalkozott az iskolai konfliktusokkal, a fogyatékosság különböző társadalmi megítéléseivel, szinte észrevétlenül vetette fel a fogyatékosság orvosi és szociális modelljének ütköztetését, egy diagnózis lehetséges hosszú távú kihatását egy ember életére, de kitért a rasszizmusra, a családon belüli erőszakra, a karrier és az anyaság összeegyeztetésének problémáira, az orvostudomány és a homeopátia ellentéteire, az oltásellenességre…és most hirtelen csak ennyi jut eszembe. Sok-sok fontos témát jelenített meg, ügyes megközelítést alkalmazva, több szempontból is megvizsgálva egy problémát, ami mind-mind dicséretes, azonban már a felsorolásomnál is érezhető, hogy ez mennyire sok! Úgy érzem, mintha a szerző mindent bele akart volna tömni egyetlen könyvbe. Ez a törekvés pedig ahhoz vezetett, hogy az egyes témákra jóval kevesebb idő / oldal jutott, mint amennyit egyébként megérdemeltek volna. Ezáltal néhol felületesnek éreztem egy-egy téma kibontását.

Mint korábban említettem, ez a probléma a könnyedség csökkenését eredményezte. A regény tehát élvezhető, sokszor humoros, gondolatébresztő történetet rejt, mely azonban az első részhez képest korántsem elég kiemelkedő.

Összességében a regény méltó, de sajnos nem kiemelkedő befejezése a sorozatnak. Számos érdekes témát vet fel, remek megközelítést alkalmaz, és továbbra is felemelő érzés az olvasása. Kitűnő kikapcsolódást, szórakozást jelent, és ha nem is éri el az első rész üde könnyedségét, azért nem okoz csalódást.

Az én pontozásom szerint:

Tartalom: 5/4 pont

Karakterek: 4/4 pont

Stílus és nyelvezet: 4/4 pont

Külső: 2/2 pont

Összesen: 15/14 pont

molyos pontszám: 5/5 pont

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük